1678. május 1-én kelt az a rendtartás, melyet a nagyasszony nevében és jóváhagyásával adtak ki a regéci várnép számára.

A porkolábnak éjjelente dobszóval meg kellett kerülnie a várat, így ellenőrizve az őrséget. Aki a kapu helyett a falon keresztül próbált éjjel bejutni a várba, az a fejével fizetett. Ha a cirkálót vagy virrasztót alváson érték, első esetben három pálca volt a büntetése, másodjára viszont a várból a mélybe vetették.

Azokat a várbélieket, akik engedély nélkül maradtak éjszakára távol, első esetben tömlöc várta, másodjára pálcaütések, harmadszorra azon túl hogy verést kapott, vasra is verték.

Az elfajuló veszekedések, verekedések ellensúlyozására aki kardot rántott, annak kezét vágták le, aki meg is sebesített valakit, annak fejvesztés lett a büntetése.

A falakon hordókban kellett a vizet tárolni, hogy tűz esetén kéznél legyen. A kéményeket hetenként kellett tisztítani, tűzvédelmi okból.

A várvédőknek minden hónapban egyszer gyakorolniuk kellett a kapitány és a hadnagy vezetésével a céllövést, és felülvizsgálták a fegyvereket is.

A szitkozódókat pénzbüntetéssel sújtották, vagy egy napra tömlöcbe vetették. Különösen óva intették a drabantok várban lakó asszonyait ” az ő természetek szerint való undok egymás között való szitkozódásuktól.”

Inventárium (részletes leltár)

A régi alsó palánk 1672-ben, amikor a kurucok ostromolták, elpusztult. Megmaradt a kőből rakott, zsindellyel borított kútja. Itt volt egy sövénnyel kerített nagy jégverem.

A felső, új palánk kapuja kétfelé nyílott. A falat 5 bástya erősítette. Ezek közül a Regécke falu felé eső két bástya fedél nélküli. A többit zsindellyel fedték be. A kapun belül volt egy lakatosműhely meg egy kovácsműhely. A felszerelések leírása is megvan részletesen.

Az új kapu kőből épült, a kaputorony zsindellyel fedett, a kétablakos toronyszobát kályha fűtötte. A kapun belül épült egy nagy , kétszintes gabonás ház, zsindellyel fedve.

A ház végében az udvarbíró lovait tartották, az emeleti szinten egy háromablakos szoba volt.

A harmadik kapu felvonóhidas volt, zsindellyel fedett kerek kőbástya oltalmazta, egy kis réz tarackkal és egy seregbontóval.

A vár kapujához felvonóhíd vezetett az árkon át. A kapu kettős volt, szélesebb része a lovaknak és szekereknek, a másik az emberek számára. Belül jobbra nyílott a fogda, mellette a darabontok helyisége. Utóbbi előtt sövényfonással kialakítottak egy istállót, mely négy ló elhelyezésére volt alkalmas. A bejárat fölött lakott a számtartó. Egy folyosó húzódott a többi épületsor előtt, odébb a Csonka-toronyhoz vezetett lépcső, melynek teteje villámcsapástól vált romossá. Két “görbe házat” is említ a leltár, mindkettő gerendás, padlásos.

Egy alacsony, új kőbástya, rajta szép réz tarack. A kőszikla oldalában ekkor építették a feljárót a belső vár kapujától, távolabb egy lépcső vezetett a Doboló-bástyára.

Felleltározták az alsó várban a nyári házat, az asszony-pincét, a sósházat, a görbe-pincét. Utóbbi fölött, a Balogh-bástya kis, kőboltozatos helyiségében lakott a regéci pap. A zöld csempekályhás helyiségben volt még a fonyi plébániatemplom vasalt ládája, melyben a papi ruhákat és a szertartáshoz szükséges eszközöket tartották. Egy másik láda a regéci templom egyházi öltözeteit és kegyszereit tartalmazta. Számba vették a fonyi, regéckei és a regéci kápolnához tartozó kömyveket is. A padláson öt nagy, festett mezei sátor árbócfáit, és régi hámokat tartottak.

Az ebédlőpaolitának öt üveges ablaka volt. A négyszögű, festett asztal körül három lócát meg egy hosszú, festett karosszéket helyeztek el. A sárga és zöld csempékből rakott kályhát kívűlről fűtötték.

A leányasszonyok gerendás mennyezetű szobájának mázas kályháját is ugyanígy fűtötték.

A mosóházban volt egy vaslábakon álló szappanozó, egy nagy, szappanfőző rézüst. Az udvarból nyílt egy pince. Innen lépcső vezetett a felső vár felé, a régi szalonnás ház irányába. Ennek ellenében találjuk a káposztás pincét, a régi sütőházat ekkor drabantháznak használták. A sütőház előtt egy nagy szárazmalom volt.

A felső bástyát renoválni készültek, ezt egy réz tarack és két szakállas puska védte. A bástya mellett két búzatároló helyiség volt.

A felső várban volt a pattantyús szobája, ahonnan a Kerek-bástyára vezető lépcső indult.

A porkoláb szobája előtt új folyosó húzódott, e fölött lehetett az alsó palotába bejutni. Ennek harmadik helyisége korábban kápolna volt. A felső paota nagyszobáján három kristályüveges ablak nyílt.

Innen vezetett “asszonyunk házába” azaz szobájába az ajtó. Odébb a leányasszonyok szobájába lehetett bejutni. Kék és fehér, mázas csempékből rakott kívűlről fűthető kemence adta itt a meleget. Karosszékek fogtak közre egy “fehér, nagy parasztasztalt”. A szoba bútorzatához tartozott egy fehér “parasztnyoszolya” is.

Következett aztán a szenesház, a nyári ház, ahonnan a kápolna padlására nyílt az ajtó. A Csatornáskút-bástyán az őr számára szolgált egy deszkaépítmény.

Leírták a gazdag berendezésű kápolnát is, melynek két kórusa volt, az egyik a deákoké.

A régi palota falait húsz, királyokról készült kép ékesítette. Az aranyos palota alighanem arról kapta a nevét, hogy gerendás mennyezetét arannyal festették.

A vár alatt a Mogyoróska felőli oldalon volt egy veteményeskert is, meg egy gyümölcsöskert, továbbá egy méhes. A régi, alsó, megégett palánk helyén is veteményeskertet készültek kialakítani. A Regécke felőli oldalon a vár alatt még egy halastó is volt.

Amikor az özvegy nagyasszony Thököly Imre, a “kuruc király” felesége lett, Thököly kincstárának felét Munkácson, másik felét a regéci várban helyezték el.