Főbb történelmi eseményei
1046, a Vata-féle lázadás vezetői találkoztak Abaújváron a hazatérő Endre és Levente hercegekkel.
1106-ban Álmos herceg foglalta el Abaújvárat, minek következtében Könyves Kálmán ostrom alá vette.
1217-ben királynéi birtok lett Abaúj, 10 településen németek telepedtek le, a “királyné németjei”. Ebben az időben alapították a jászói premontrei káptalant.
A tatárjárás alatt sokat szenvedett, a tatárok átvonultak a területén. IV. Béla birtokokat adományozott, megerősítette Abaújvárt, ekkor épült Boldogkő, Regéc, utóbbi alatt a tatárok második bejövetelekor is jelentős csata zajlott.
Az Árpád-ház kihalása után Aba Amadé Károly Róbert mellé állt, amikor a lázongó kassaiak megölték, fiai a másik kiskirály, Csák Máté hívei lettek, vele buktak el a rozgonyi csatában. Két Amadé-fi, Dávid és Miklós el is estek. Ekkor, 1312 után romboltatta le Károly Róbert az Amadé-várat, mely csak nevét kapta Göncről, valójában Fonyhoz tartozhatott.
Ekkor tűnik föl a magát a harcokban kitüntető Drugeth Fülöp, Perényi Miklós.
Nagy Lajos lengyel útjai során gyakran tartózkodik Abaújban, 1352-ben édesanyja, Lokietek Erzsébet Lengyelországból hazafelé utaztában Vizsolyban szállt meg. Alkalmas lehetett a hely királyi pihenőnek, mert 1374 szeptemberében a király is Vizsolyban volt.
Az Ulászló és V.László közti viszályban a vármegye László mellé állt, a királyné az egész felvidék irányítását Giskrára bízta. A huszita csehek fosztogatásai ellen azonban egyre sokasodtak a panaszok, a husztitákat csak Mátyás uralkodása alatt sikerült megregulázni.
Mohács után a vármegye főispánja Perényi Péter volt, aki Ferdinánd oldalán állt. Egy ideig a koronát is füzéri várában őrizte, amíg át nem adta a Habsburgoknak. A két király közötti harcok, majd a török pusztításai sok szenvedést okoztak a vármegye lakosainak, több település a zavaros viszonyok és a sanyargatások következtében elnéptelenedett. Ostromot áll ki, el- majd visszafoglalják Boldogkőt, 1556-ban Nagyida is Ferdinándé lesz. 1538-ban Váradon a két király békét kötött, nem sokkal később a vármegye nagyobbik része János királyé volt.
A megye végig az 1605-ben fejedelemmé választott Bocskay mellett volt, halála után meghódolt Rudolfnak.
Az 1631-32-es parasztlázadás eseményei Abaújban zajlottak: a vezéreknek a nagyidai, 1632. március 19-i megyei gyűlésig kellett volna lecsillapítaniuk a fegyvert ragadókat, de vezérüket, Császár Pétert előbb elfogták, és március 4-én Kassán felnégyelték.
A Wesselényi-féle összeesküvést 1666-ban az abaúji főurak támogatták.
A Thököly Imre vezette kuruc felkelés központja, fő hadiszállása a regéci vár volt – le is rombolták a császáriak.
A Rákóczi szabadságharc nem egyértelműen hozott jót: ideje alatt a megye elnéptelenedett, számos falu elpusztult. A Rákóczi birtokok jelentették a gazdasági utánpótlást, és ez nagy terheket rótt a már amúgy is végsőkig sanyargatott lakosságra.Az 1710-es pestisjárvány után betelepítések kezdődtek, de ennek ellenére az 1715-ös összeírásnál a megyében csak 922 portát találtak.
1797., 1800., 1805. évi nemesi felkelések: a paraszti férfiviseletre nagy hatással volt a nemesi felkelések gyakorisága következtében a lovas katonai egyenruha, mely igen díszes volt, hogy kedvet csináljon a fiatal nemeseknek a katonáskodáshoz. Az abaúji csapatok egyenruhája veres török vászonból készített nyakravaló,világoskék dolmány, zsinóros mente és nadrág volt.
1848-49-es szabadságharc: Abaúj vármegye nemzetőr zászlóaljakkal, a vörös sipkás honvéd zászlóaljjal, önkéntes századokkal, a 34. sorezred három zászlóaljával vette ki a részét. A kedvező kimenetlű szikszói csata hírére Mészáros Lázár hadteste 1849. december 31-én Miskolcról Kassa visszafoglalására indult, ahol azonban csatát vesztett. Nevezetes még a hidasnémeti ütközet, amely Klapka György és Görgey Artúr seregeinek egyesülését segítette elő 1849 februárjában. Az orosz cári csapatok 1849. június 24-én vonultak be Kassára, és néhány nap múlva a megye egész területe megszállás alá került.