A történelem során, a már korábban leírtak ismeretében a földrajzi Bodrogköz kettészakadt a Trianoni szerződés következtében, a mai Szlovákia területére eső nagyobb területet ma már Felső – Bodrogközként emlegetik, megkülönböztetve, a magyar területen elhelyezkedő Alsó – Bodrogköztől, igaz Magyarországon ezen megkülönböztetés nem használatos.

A települések, majdnem mindegyike peremtelepülései az országnak, hiszen mindegyike a szlovák – magyar határszélen fekszik és majdnem mindegyik szomszédos települései a magyar településeknek.

Földrajzilag teljes egészet alkot a magyar Bodrogközzel, amit csak a határvonal szel ketté.  

 

A Bodrogközt nyugodtan hívhatjuk, a rejtett szépségek vidékének, de a vidéki, természeti, kulturális és esztétikai szépségek csak annak tárulkoznak fel, akik nem sietnek, nem felületesek és figyelnek az apró részekre, érdekességekre is.

Aki a területet végig járja, az láthatja a hagyományos régi népi építészet remekműveit, igaz kissé megfakult változatban.

A Bodrogköz történelmi, földrajzi és néprajzi identitástudata igen nagy, hiszen az itt található települések mindegyike magyarlakta település.

 
Nagy részén, megtalálhatóak a honfoglaláskori települési maradványok.

Kiemelném ebből Zemplént, Szomotort, ahol igen értékes ásatásokat végeztek az elmúlt években, és magyar oldalon Karos Községet.

A tájban elevenen élnek a forradalmi és szabadságharcos hagyományok, éltető talaja volt itt az antifeudális reformációnak, az erdélyi fejedelmek szabadság küzdelmeinek,

  

Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György a parasztfelkelésnek.

Császár Péter, Tokaji Ferenc, a bodrogközi földosztó mozgalom, 

  

II. Rákóczi Ferenc harcainak, a felvilágosodás eszméinek  

 

Kazinczy Ferenc, Szentmarjay Ferenc a reformkor nagy vállalkozásainak Kossuth Lajos, Balásházy János, Kazinczy Gábor, Lónyai Gábor.