Hejce
HEJCE
„ Van fölöttünk egy örök magyar védő pajzs.
Ők a csillagok, akik utat mutatnak nekünk.
Szent István királyunk csillagai ezek.”
A település 784 méter magas, vulkáni kúp alakú Gergely-hegy lábánál fekszik. Visszanézve a falu határából, csodálatos panoráma tárul elénk. Tiszta levegőjű, szép napokon ellátni a Magas-Tátráig, körben pedig az Aggteleki Karszt, a Bükk hegység, dél felé, pedig a Mátra csúcsai ölelik körbe a látóhatárt.
Története
Hejcén és környékén 15 őskori telepet, illetve szerszámlelőhelyet találtak a régészek. Így került elő a neolitikus bükki kultúra, jelentős telepe is. A leletanyag kis gyűjteménye a püspöki kastélyban tekinthető meg.
Avar kengyel került elő szórványként, hosszúfülű, ezüstberakásos (tausírozott) a 8. század végére keltezhető. A községben még emlékeznek arra, hogy az 1950-es években, kb. 80 cm mélyről emberi koponyák kerültek elő, talán egy mindeddig ismeretlen avar temető sírjai. Korábban éremleletet is találtak.
Már Szent István korában létezhetett a falu, hiszen az egri püspökség oklevelek tanúsága szerint az alapításakor 10 falut kapott, köztük Hejcét.
Az egri püspökség birtokaként Eger várának egyik ellátó-települése is volt az ostrom idején, a pincerendszerben tárolták a két hadifontosságú élelmiszert, a gabonát és a bort.
A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek.
Határában vezetett a Kassa és Lengyelország felé tartó régi kereskedelmi út, melyen bort és sót szállítottak erre legnagyobb mennyiségben. Fogadóját is említi egy 1690-ből származó oklevél, mely feltehetőleg a Vasútállomás közelében található.
Szőlő és bortermelése révén híresült el, jó asztali bora miatt
1489-ben a híres bortermő helyek között sorolják föl.
A falu középpontjában található a Dézsmaház, mely egykoron az itt menő forgalmas kereskedelmi útvonalat szolgálta és amely az elkövetkezendő években, felújításával új közszolgáltatást fog ellátni.
Jelenlegi állapotban Felújítás után
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=59|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Műemlékek, látnivalók
A település templomát először 1334-ben említik. A jelenlegi templom a 15. század közepén épülhetett, késő gótikus stílusban. A templom erődített kőfala, mely részleteiben ma is látható, csak a Ny-i oldalon hiányzik mintegy 34 m hosszan. Északi és déli szakaszán 1-1 félkör alakú bástya ugrik ki a falsíkból, és a keleti oldalon is megtalálható az egykori bástya két kiálló, külső falcsonkja.
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=61|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Műemlék jellegű, a templom melletti 18. századi barokk plébánia-épület.
Ugyancsak műemlék jellegű a 200 éves református templom.
Copf stílusú kastélyát, Eszterházy Károly egri püspök építette az 1700-as évek végén. A kastély már a kezdetektől a legmodernebb berendezésekkel volt ellátva, így vízöblítéses WC-kel rendelkezett. Az Eszterházy kastély ma is fogad csoportos látogatókat, előre megbeszélt időpontban.
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=63|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A kastély belsejében csodálatos kis kápolna húzódik meg, megbékélést adva a kastély jelenlegi lakóinak.
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=65|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Egyetlen, kőből épült nagy csűr is megmaradt még a templom közelében. A kastély ősparkjában lévő egyik fához kötötte Mária Terézia itt tartózkodása idején a lovát.
Mária Terézia fája Szökőkút
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=67|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Szent Katalin pálos kolostor romjai találhatóak a település közelében, ahol Somoskút nevű forrás csörgedez.
A szentendrei skanzenben megépült egy „hejcei ház” , mely bemutatja ennek a vidéknek a népi építészetét. Szívderítően szép öreg házak láthatóak a településen.
A településre érkezéskor a falu főutcáján a Szerencs-patak gyönyörű barokk hídjai ékeskednek, amelyek láttán, több száz évet repülünk vissza a régmúltidőkbe.
{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=69|limitcount=4|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Fennmaradt egy monda, mely szerint létezett Hejcén egy Rákóczi pince. Annyi igaz, hogy a község alatt sok pincejárat található, némelyik közülük igen hosszú, a püspöki kastélytól például majdnem a mai polgármesteri hivatalig lehet eljutni az egyikben.
Rákóczi a kincset, a pénzt a Gergely-hegy völgyébe tette le. Egy nagy lapos kő alá tette. Heten tették rá a követ. Van ott egy kis forrás a gyertyánfánál. Keresték is ott a pénzt, de nem találták meg.
Képzőművészeti tábor
1991 óta kerül megrendezésre egy képzőművészeti és kézműves alkotó tábor, ahol a hazai és határainkon túl élő amatőr és „profi” művészek alkotnak és kerülnek a tábor befejezésével bemutatásra.
Emlékpark és emlékmű
Hejce szomorú nevezetességévé vált a Koszovóból, az ottani békemisszióból hazatérő szlovák katonai repülőgép tragikus balesete miatt. 2006. január 19-én, a Hejce fölött magasodó Borsó-hegyen zuhant le a repülőgép, és a rajta utazó 42 katona vesztette életét. Csodával határos módon egyetlen túlélője volt.
Egy év múlva a zempléni falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért.
Emiatt is, 2009-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település polgármestere, Rohály Géza volt. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.
Testvértelepülése
A Felvidéken található a Partnerségi települések közül legtávolabb eső, gyönyörű kis hegyi település Debrőd / Debrad’/.
Jelenkor
A település gesztora a Partnerségben jelenleg futó Uniós projektnek. A 2 évig tartó 5 országot összefogó az „Ezeréves kötelékeinket” kereső projekt keretében emlékezetes gyönyörű rendezvényen vehettek részt, az múlt évben az ideérkező vendégek.
Átadási ünnepsége, 2010. augusztus 21-én szombaton lesz, összekötve a Szent Istváni megemlékezéssel. Országos hírű vendége lesz a településnek, Szegedi Csaba az Operaház magán énekese.
II.ABAÚJ – ABAÚJBAN NYÁRI FESZTIVÁL