Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Boldogkőváralja „ A haladó eszmének és hazámnak, a magyarnak hűséggel tartozom. Az Ő éneklő madara vagyok e ránk köszöntött világhajnalon…” Erdélyi József: Visszatérés Őskor Neolit leletek kerültek elő a Leányvárban, a Tó-hegyen, és a Bárány-hegyen, a Tó-hegyről késő bronzkori leletek is származnak: elrejtett bronzkincs került elő a Tekeres-völgy bejáratánál. A Tó-hegy biztosan őskori földvár volt. {phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=39|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1} A Boldogkői vár első okleveles említése 1282-ből való. A monda szerint a nevét, IV. Béla királytól kapta, amikor a tatároktól...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Boldogkőújfaluturisztikai információs szolgáltatása „ Nem elég csak élni, Valamiért kell élni !” A település csendesen lapul meg a hegyek lábánál, a Nagykorsós hegy tövében, a Szerencs-patak völgyének keleti oldalán. Encs felől érkezve, a gibárti szerpentinenfelérve, az egykori vulkáni működés maradványai, a "kőbirkák" látványa fogadja az utazót. A hatalmas kövek között kanyargó szekérút visz a hegyek közé. A település címere a falu legnevesebb birtokosának, Szelepcsényi Györgynek a címerét idézi. Története Az első oklevelek a király földjeként,...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG ARKA „ Van magyar kultúra, mely helyet követelhet és követel is az emberiség egyetemes kultúrájában.” Herman Ottó Története Nevének eredete bizonytalan: vannak vélemények, melyek szerint az "árok" főnévből alakult ki, esetleg személynévből. 1267-ben említik először. Földtörténeti érdekességek, régészeti lelőhelyek A vulkáni eredetű, gyönyörű hegyekkel körülvett Arka egy valamikori tófenéken fekszik. A Magoska és a Kerekhegy működő vulkán volt egykor, a Tó-hegy oldalán lévő, a népnyelv által "ördögharapás"-nak nevezett jelenség is vulkáni tevékenység nyomát mutatja: a forró lávából...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Szeszta – Cestice „ Műveld a csodát, ne magyarázd …. „ Története Régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. században lakott hely volt. 1241-ben a tatárjárás során elpusztult, de újjáépült. A fennmaradt oklevelek 1317-ben említik először. A török sokat sanyargatta a végekhez közeli települést, minek hatására elvándoroltak. 1688-ban a Csáky család lett a birtokosa. Lakói többségükben magyar, akik mindvégig hűséggel voltak Rákóczihoz, 1703 és 1711 között részt vettek a szabadságharcban, sok áldozatot hozva annak sikeréért. A...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Reste – Rešica „ Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen „ Határában az ember korai megtelepedésére utaló régészeti leletek kerültek elő a neolitikumból, a korai- és a késői bronzkorból. Első említése 1319-ből származik. 1319-ig, az Amadék birtokában volt, a buzitai uradalom részeként. 1851-ben említésre méltónak tekintik a Vízimalmát. Angyal Bandi - a címeres gazember A betyárvilággal való közvetlen kapcsolatok kialakulására a természeti, gazdasági és történeti tényezők is hatottak. Az erdős részeken a makkoltató sertéstenyésztés, a mocsaras-lápos...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Perény – Perín „A rossz évek a legjobb tanító évek azoknak, akik tudnak gondolkodni és a tanulságokat hasznukra tudják fordítani.” Tessedik Sámuel 1780. Jelenleg három falu, PERÉNY, HIM és FELSŐLÁNC alkotja közigazgatásilag. Első hiteles említése 1220-ból való. Perény, a magyar történelemben jelentős szerepet játszott, a Perényi család ősi fészke volt. Először Perényi Imrét említik a források, IV. László idején. A Perényiek fénykora a XV. század elején volt, amikor megkapták a nagyidai uradalmat, és ott várat építettek....
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Nagyida – Vel’Ka Ida „ Nem ismerek érdemet, csak kötelességet, amelyet mindenki azon a ponton, ahol működnie kell, képességéhez mérten teljesítsen.” Herman Ottó Régészeti leletek A környéke igen gazdag régészeti lelőhelyek tekintetében: ottományi, késő-bronzkori, La Tene, keleti részén "buhovohorska kultúra" gáva, római kori és szláv leletek kerültek elő. Története Első említése "Ida" 1251-ből származik, ekkor az Aba-nemzetség birtokához tartozik, bár az oklevelek szerint osztott birtok, az Aba nemzetség Amadé, Csirke, Litery és Verpeléti ága...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Komaróc – Komarovce „ Az aki uralja a múltat, uralja a jövőt is. Aki pedig uralkodik a jelenen, uralkodik a múlt felett is.” . A községet a Kanyapta patak szeli át, mely az Ida folyócskába ömlik. Határa eredetileg mocsaras volt, a belvizek szabályozása és lecsapolása tette művelhetővé a környékét. Története A község határában gazdag lelőhelyek találhatóak az újkőkor (neolitikum) korából, a vonaldíszes kultúra szép edényei, és a bükki kultúra leletei kerültek itt elő. Az ásatások során...
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG Debrőd – Debrad’ „ Csak a múltnak megbecsülésén épülhet fel a nemzet.” Története Helyi hagyomány szól arról, hogy a község eredetileg a mai Hetény-major közelében vagy helyén feküdt, csak a tatárjárás után költözött beljebb, a hegyek oltalmazta völgybe. Első említését 1255-ből ismerjük, amikor IV. Béla a jászói prépostságnak adományozta a falut. Látnivalók Legrégebbi templomát legkésőbb a 15. században emelték, de nem maradtak róla feljegyzések. A mai templom fából készült, védőfallal körülvett elődje a főtéren állt....
Az ABAÚJ-ABAÚJBAN EGTCFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG ALSÓLÁNC – Nižný Lánec „ Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk És leszünk Egy cél és Egy Akarat: A víz szalad, a kő marad, A kő marad.” Helyi hagyomány szerint a falu nem a mai helyén állt egykor, hanem délebbre. Első említése, 1268-ból származik. 1402-ben a Perényiek birtokában volt, a nagyidai uradalom tartozékaként. A környéken termesztett kender feldolgozása során a kendernyűvés, áztatás, tilolás és gerebenezés hozzátartozott a közösség életéhez. A fonó a közösségi, társasági élet színhelye volt,...
