Őskor
Neolit leletek kerültek elő a Leányvárban, a Tó-hegyen, és a Bárány-hegyen, a Tó-hegyről késő bronzkori leletek is származnak: elrejtett bronzkincs került elő a Tekeres-völgy bejáratánál.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=39|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A Boldogkői vár első okleveles említése 1282-ből való.
A monda szerint a nevét, IV. Béla királytól kapta, amikor a tatároktól a serege vereséget szenvedett és e környéken bújtatta el jobbágynak öltöztetve őt és kíséretét a Bodó nevezetű királyi aszalómester. A kunyhója alatt elnyúló hosszú pincerendszerbe rejtette el őket, hogy az üldöző ellenség ne találja meg. A király megmenekült. Később, Bodó elküldte a 7 tündér lányát a királyhoz. Béla király, hogy háláját kifejezze a meneküléséért és az ajándékért a mesternek ajándékozott két községet a hozzájuk tartozó területekkel együtt, kikötése volt, hogy építsenek fel egy erős várat, hogy az egész vidéket beláthassa és megvédhesse magát az ellenségtől.
Megépült a vár 7 év alatt és olyan szép volt, hogy az egész országban híre ment és mindenünnen jártak csodálni.
A sziklát Bodókőnek, az építményt pedig, Bodókő várának nevezték el.
Mind a hét leány lakodalmát itt tartották meg egyszerre, még a király és a felesége is ott volt. A király javaslatára a várat Boldogkőnek nevezték el.
A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban, amelyek ebben az évben tovább folytatódnak.
2009. augusztus közepén megnyílt a Boldogkői Várgaléria, mely fiatal, tehetséges amatőr fotográfusoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=41|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A várban állandó kiállítások vannak, 2010.március 11-étől „Itt küzdtenek honért …” című kiállítás kezdődött, bemutatva a Kárpát–medence, a középkori Magyarország emlékeit, az Államalapítástól a Rákóczi szabadságharcig. Hazai pénzverés, korabeli térképek és városábrázolásokkal teszik szinesebbé a kiállítást.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=43|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
- “A reneszánsz világa, a világ reneszánsza” kiállítás (korabeli könyvek, metszetek)
- Borsos István (nyugd. Gim. Ig.) szoborkiállítása
- Történeti ólomkatona kiállítás, terepasztalon mutatja be az 1240-es muhi csatát
- Ásványkiállítás
A várban igen változatos és érdekes ajándéktárgyak vásárolhatóak.
Gyönyörű kilátás nyílik a vár magaslatairól a környező hegyekre.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=45|limitcount=4|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
1753-ban vette meg az uradalmat gróf Péchy Gábor a lőcsei jezsuitáktól, és építtette a kastélyt 1768-ban. A park különleges mikroklímájában nagy szerepet játszik a Tekeres-patak által táplált tó. A kastélykert az angol és a francia kertépítészet stílusjegyeit hordozza.
Ma is láthatók az idős tiszafák, fenyőfák, hársak és juharok, mellettük ritka madárfajok, gőték és folyami rákok teszik különlegessé a helyet.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=127|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Szent Donát kápolna, a várhoz vezető úton 1861-től áll a kápolna, melyet jégverés ellen emeltek.
A Római katolikus templomot 1768-1773 között Péchy Gábor építtette a kastéllyal együtt, a fiúiskolát és a családi sírboltot
pedig 1861-ben Péchy Ema Görög katolikus templom 1762-ben épült.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=49|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A Tájházban helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg, jellegzetes használati eszközökkel, kovácsműhely felszerelési tárgyaival, valamint a Zemplén természeti értékeit bemutató kiállítás.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=51|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Érdekessége még a településnek, a térségben egyedüli, a vár alatt található középkori várétterem, ahol szomjukat olthatják és a friss levegőn megéhezett turisták
felfrissülhetnek. Ahová egyre több látogató érkezik, határon innen és túl, ill. egyre nevesebb látogatók érkeznek.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=53|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A Castrum Boldua középkori étterem 2007 tavaszától várja kedves vendégeit Boldogkő Várának ódon falai között. Az Étterem belső kialakítása, IV Béla magyar királyunk korának hangulatát igyekszik visszaadni, ügyelve a korhűségre és részletekre. A falakat borító pajzsok mindegyike a vár történelméhez kapcsolódó uralkodók és nemesi családok címerét viseli. Az érdeklődő vendégek működő látványkonyhában akár személyesen is végigkövethetik étkük elkészültét. Azt ómagyar ízeket idéző ételeket gondos kutatómunka útján kidolgozott receptek alapján készítik, s a középkori szokásoknak megfelelően, a vendégek azokat kézzel, csupán a körethez kanalat használva fogyasztják el, ahogyan azt őseink tették.
Az étterem befogadóképessége 120 fő, ami a jó idő beköszöntével plusz 50 fővel bővül, s a teraszról különleges panorámában és csodálatos naplementében gyönyörködhetnek vendégek. Zártkörű lakomák, céges rendezvények lebonyolítását vállalják, igény esetén középkori fegyver- és lovasbemutatóval, íjászokkal színesítve az esemény programját.
Turisztikai ajánlat: Szebbnél szebb és érdekesebb túrajavaslatokkal kedveskedünk az idelátogatóknak, mint pl.Földvár-túra, régészeti lelőhely-túra, amelyet a honlapunkon megtalálhatnak.
Testvértelepülése
A Felvidéken található Komaróc / Kamarovce/
Jelenkor
A település immár, tizedszer rendezi meg augusztus első hétvégéjén, ebben az évben 6-7-én, a Várjátékokat, ahol változatos bemutatókkal és étkekkel várják a vendégeket.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=55|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Örökhűségek a várban, esküvők
Fejlesztéseink:
A településen kerül beszerzésre a közös tárgyi eszközök mellett egy mobil színpad és a 2 db turisztikai közúton közlekedő kisvonat, amelyre már most, igen nagy az
érdeklődés távolabbról és helyből is.
Az eszközök
felavatása és egyben a Fesztivál záró rendezvénye 2010. szeptember 17-én kezdődő hétvégén, a fellépők között megtalálhatóak lesznek Szegedi Csaba az Operaház magán énekese, a „Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend” bemutatója, Jimmy emlékest, Cantri-jó zenekar és nem utolsó sorban az országos hírű MOBIL MÁNIA nagy koncertje.
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=59|limitcount=6|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Római-katolikus templom
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=30|limitcount=7|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Kápolna
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=15|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Görög-katolikus templom
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=12|limitcount=3|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Utcarészlet
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=37|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Péchy-Zichy kastély
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=20|limitcount=10|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A barokk kastélyt Péchy Gábor septemvir és királyi tanácsos 1768-ban építtette, miután 1753-ban a váruradalmat megvásárolta a lõcsei jezsuitáktól. Házasság révén került a birtok végül a századfordulón a gróf Zichy-család tulajdonába.
A nagyméretû U alaprajzú kastély egyemeletes, alápincézett. A középsõ szárny park felõli 13 tengelyes homlokzatából három tengely szélességében oromzatos középrizalit lép ki, amelyet tükrös törzsû pilaszterek fognak közre. A homlokzat ezen az oldalon a terep erõs lejtése folytán magas, pinceablakokkal áttört lábazat fölött mutatkozik, és a középrizalit elõtt széles lépcsõzet vezet a balusztrádokkal szegélyezett bejárati teraszra. A földszint itt és a többi homlokzaton is sávozott vakolású, az ablakok szegmensíves záródású keretelésûek. A választó párkány fölött az ugyancsak keretelt ablakok parapetje tükrökkel díszített, a szegmensíves áthidalás fölött váltakozó törtíves, illetve törtoromzatos, a rizalitban erõsen kiugró, egyenes szemöldökpárkány.
Az emeletes fõépülettel átellenesen ugyancsak U alaprajzzal földszintes melléképületek csatlakoznak, nagyméretû zárt díszudvart közrezárva. A földszintes épület mindkét sarkán egyemeletes, zsindelyfedésû, négyzetes alaprajzú, manzárdtetõs saroktorony emelkedik. Az egyes udvarokat kocsiáthajtók kötik össze.
A fõépület belsõ elrendezése oldalfolyosós. A földszint és az emelet helyiségei nagyrészt teknõboltozatúak, a folyosókat és a középszárny alatti pincéket dongaboltozatok fedik. A díszudvart lezáró részen levõ tornyok szobái a földszinten csehsüvegboltozatosak, az emeleten pedig teknõboltozatúak, az udvart keleti oldalon lezáró kocsiszínek is csehsüvegboltozattal épültek. A fõépület középsõ fõfalában itt is megtalálható az a 0,70 méter szélességû rejtett feljáró, amilyet a sátai, bánfalvai, sajókazai barokk kastélyoknál is ismerünk.
A több mint 2500 beépített négyzetmétert kitevõ alapterületû kastély – az edelényi és a füzérradványi kastélyok után – a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület.
A domboldalban, lejtõs terepen fekvõ, részben rendezett (nyírott és telepített díszcserjéket is õrzõ), részben természetes erdõrészletet, õsfákat tartalmazó nagyméretû park tájképileg és természetvédelmileg is nyilvántartott, védett kastélykert.
A kastélyban
egészségügyi intézményt mûködtetnek.
Kápolna
{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=15|limitcount=3|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
A plébániatemplom közelében álló eklektikus építmény.
Szoborfülkéjének nyílása lemetszett élû, csúcsíves. A párkányzat fölött,
szélein volutákkal bõvített timpanon, 1861-es évszámot viselõ kronosztikonnal.
A kápolnában faragott, festett barokk Nepomuki Szt. János-szobor áll.
Református templom
Utcarészlet
