amelyet mindenki azon a ponton, ahol működnie kell, képességéhez mérten teljesítsen.”
Herman Ottó
Régészeti leletek
A környéke igen gazdag régészeti lelőhelyek tekintetében: ottományi, késő-bronzkori, La Tene, keleti részén “buhovohorska kultúra” gáva, római kori és szláv leletek kerültek elő.
Története
Első említése “Ida” 1251-ből származik, ekkor az Aba-nemzetség birtokához tartozik, bár az oklevelek szerint osztott birtok, az Aba nemzetség Amadé, Csirke, Litery és Verpeléti ága osztozott rajta.
Várát a Perényiek építtették. Valószínűleg egyszerű földsánccal és vízárokkal volt körülvéve, melyet az Ida látott el vízzel.
A várépületnek ma már nincs maradványa: sáncvonala és árkolása azonban elég tisztán kivehető még ma is.
A vár nem épült fel többé. Hagyományos ragaszkodással beszélnek róla az itt lakó czigányok, sőt jogos örökségüknek, a nagy-idai lakosokat bitorlóknak tartják.
1742-ben Gróf Csáky-család birtokába jutott, tagjai mindig előkelő szerepet játszottak a magyar történelemben. Legnagyobb alakja az 1567 körül született, és 1605-ben meghalt Csáky István, az erdélyi hadak fővezére volt.
1657-ben a törökök Kassáig portyáztak, e közben Nagyidán is nagy károkat okoztak. Ilosvai Selymes Péter, iskolamesterként, a Perényiek szolgálatában, Nagyidán élt és alkotott a 16. században.
A nagyidai cigányok című híres művében – Arany János népies eposza emlékezik meg a cigányok hősi tetteiről.
1944. novemberében, a visszavonuló német és magyar egységek védelmi vonala húzódott, front vonallá vált.
{phocagallery view=category|categoryid=27|limitstart=65|limitcount=9|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Az összeírások alapján kiderül, hogy a beilleszkedni próbáló cigányság között a kovács és a zenész mesterség volt a legelterjedtebb.
Látnivalók
Cigányvár, a vár sánca, kevés kőfala és árkai ma is láthatók.
Csáky kastély, 1671-ben említik kastélyát, majd 1681-ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak építettek új kastélyt, melyben gyönyörű angol kert, pompás tavak, üvegházak, vadaskert van. A kastélyban van egy külön kápolna, a Csákyak sírboltjával és érdekes, régi képekkel.
{phocagallery view=category|categoryid=27|limitstart=74|limitcount=10|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}
Katolikus templom, Nagyida egyházáról és papjáról 1257-ben történik említés. Hogy mikor épült a templom, nem tudni, a Csákyak sírboltot építtettek a szentély alatt.
Egykoron
A szántóföldi növények mellett Nagyidán elég sok gyümölcsöt is termesztettek: főleg szilvát, barackot, cseresznyét és körtét. A szőlőt csak a házak körül művelték, és bort nemigen készítettek belőle, inkább ágasokra rakva megaszalták.
Népi építkezés, a vidékre jellemző településforma a belsőtelkes, u. pajtás vagy csűrös település volt. A környék mocsaraiban rengeteg nád termett, ez adta a korai házak építőanyagát.
Testvértelepülése
A Magyarországon Korlát település.
Jelenkor
Nagy problémát jelent a mai nagyidai cigányság, a Kassa felöli részen elhelyezkedő „ gettó” jellegű terület felszámolásra történnek kísérletek, ahová áttelepültek a cigánycsaládok egy része.
A projekt átadási ünnepsége, 2010.szeptember 12-én lesz, vasárnap.
{phocagallery view=category|categoryid=27|limitstart=88|limitcount=5|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}